Félelem

2010 november 11. | Szerző: jesson |

Izzó erő, mely feltör
Nem segít ki a veszedelemből.
Sőt bele juttat ha kell
De elengedni nem mer.
Buzgó erő mely embert öl,
Ital szenvedély a holt testéből.

Ver kit lát, s a rossz szó megtalálja,
Ha kell is, ezt soha meg nem bánja.

S az üldözött:
 Talán megnyugszik…
De nem!!Mégsem!
Kételyek gyötrik buzgó fellegekben.
Sok kín és szenvedés között
Nincs hely hova beköltözzön
Üldöző mellé fogant mind,
S a kínt semmi nem érzékeli.

Ó a vad s bő szavak
Csak hazugság minduntalan.
Három árva, ki fél vagy félt,
Mint fegyvertől őz a kicsinyét.

A természetnek van vad haragja
De az ember még nyitottabb a háborúban
Ó a szegény ördög
Kit a napvilág öldököl.

Az alvilág
Ha kitárja kapuját
Nem enged el se jót,se rosszt
A martalékaiból.

“Remélem a jó elnyeri a békét,
S boldogan éli további életét. “